- a Tektontikus lemezek évente néhány centiméter sebességgel mozognak a bolygón
- az utolsó szuperkontinens, a Pangea, körülbelül 310 millió évvel ezelőtt alakult ki
- körülbelül 180 millió évvel ezelőtt kezdett szétesni
- azt javasolta, hogy a következő szuperkontinens 200-250 millió év alatt alakuljon ki
a Föld külső rétege, a Föld külső rétege, a Pangea a szilárd kéreg, amelyen járunk, törött darabokból áll, hasonlóan a törött tojás héjához.
ezek a darabok, a tektonikus lemezek évente néhány centiméter sebességgel mozognak a bolygón.
időnként egyesülnek és szuperkontinenssé alakulnak, amely néhány száz millió évig megmarad, mielőtt felbomlik.
Görgessen le a videóhoz
HOGYAN ALAKULNAK KI A SZUPERKONTINENSEK?
a Föld tektonikus lemezei évente néhány centiméter sebességgel mozognak a bolygó körül.
időnként egyesülnek és szuperkontinenssé alakulnak, amely néhány száz millió évig megmarad, mielőtt felbomlik.
ezután a lemezek szétszóródnak vagy szétszóródnak és eltávolodnak egymástól, míg végül – újabb 400-600 millió év után – újra össze nem jönnek.
ezután a lemezek szétszóródnak vagy szétszóródnak és eltávolodnak egymástól, míg végül – újabb 400-600 millió év után – újra össze nem jönnek.
az utolsó szuperkontinens, a Pangea körülbelül 310 millió évvel ezelőtt alakult ki, és körülbelül 180 millió évvel ezelőtt kezdett szétesni.
azt javasolták, hogy a következő szuperkontinens 200-250 millió év alatt alakul ki, tehát jelenleg a jelenlegi szuperkontinens ciklus szétszórt szakaszának felénél vagyunk. A kérdés az, hogy hogyan alakul ki a következő szuperkontinens, és miért?
négy alapvető forgatókönyv létezik a következő szuperkontinens kialakulására: Novopangea, Pangea Ultima, Aurica és Amasia.
az egyes formák különböző forgatókönyvektől függenek, de végső soron kapcsolódnak ahhoz, hogy a Pangea hogyan vált szét, és hogyan mozognak a világ kontinensei ma is.
a Pangea felbomlása az Atlanti-óceán kialakulásához vezetett, amely ma is egyre szélesebb.
következésképpen a Csendes-óceán egyre szűkül.
a Csendes-óceán a szélei mentén elhelyezkedő szubdukciós zónák gyűrűjének (a tűzgyűrűnek) ad otthont, ahol az óceánfenék a kontinentális lemezek alatt a föld belsejébe kerül.
ott a régi óceánfenék újrahasznosul, és vulkáni tollakká válhat.
az Atlanti-óceánnak ezzel szemben nagy óceángerince van, amely új óceánlemezt termel, de csak két szubdukciós zónának ad otthont: A Kis-Antillák íve a Karib-térségben és a Skócia ív Dél-Amerika és az Antarktisz között.
a föld új SZUPERKONTINENSE: hogyan nézhet ki
Novopangea
ha feltételezzük, hogy a mai körülmények továbbra is fennállnak, így az Atlanti-óceán továbbra is megnyílik, és a Csendes-óceán továbbra is bezárul, akkor van egy forgatókönyvünk, ahol a következő szuperkontinens Pangea antipódjaiban alakul ki.
Amerika ütközne az észak felé sodródó Antarktiszral, majd a már összeütközött Afrika-Eurázsia felé.
az akkor kialakuló szuperkontinens neve Novopangea, vagy Novopangea.
Pangea Ultima
az Atlanti-óceán megnyitása azonban lelassulhat, és a jövőben ténylegesen megkezdheti a záródást.
az Atlanti-óceán két kis szubdukciós íve potenciálisan elterjedhet Amerika keleti partjai mentén, ami a Pangea megreformálásához vezethet, mivel Amerika, Európa és Afrika újra összeáll egy Pangea Ultima nevű szuperkontinenssel.
ezt az új szuperkontinenst egy szuper Csendes-óceán veszi körül.
Aurica
Ha azonban az Atlanti – óceán új szubdukciós zónákat alakít ki – ami már megtörténhet -, mind a Csendes-óceán, mind az Atlanti-óceán lezárulhat. Ez azt jelenti, hogy egy új óceáni medencének kell kialakulnia, hogy helyettesítse őket.
ebben a forgatókönyvben a pán-ázsiai hasadék jelenleg átvágja Ázsiát India nyugati részétől az Északi-sarkig, hogy kialakuljon az új óceán.
az eredmény az Aurica szuperkontinens kialakulása.
Ausztrália jelenlegi észak felé sodródása miatt az új kontinens középpontjában lenne, mivel Kelet-Ázsia és Amerika mindkét oldalról lezárja a Csendes-óceánt.
az európai és afrikai lemezek az Atlanti-óceán lezárásakor újra csatlakoznának Amerikához.
Amasia
a negyedik forgatókönyv teljesen más sorsot jósol a jövő földjére.
több tektonikus lemez jelenleg észak felé halad, beleértve Afrikát és Ausztráliát is.
úgy gondolják, hogy ezt a sodródást a Pangea által hagyott anomáliák okozzák, mélyen a Föld belsejében, a köpenynek nevezett részben.
ezen északi sodródás miatt elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amelyben a kontinensek az Antarktisz kivételével észak felé sodródnak.
ez azt jelenti, hogy végül összegyűlnek az Északi-sark körül egy Amasia nevű szuperkontinensen.
ebben a forgatókönyvben mind az Atlanti-óceán, mind a Csendes-óceán többnyire nyitva maradna.
e négy forgatókönyv közül úgy gondoljuk, hogy Novopangea a legvalószínűbb.
ez a mai kontinentális lemez sodródási irányainak logikus előrehaladása, míg a másik három feltételezi, hogy egy másik folyamat játszik szerepet.
új Atlanti szubdukciós zónákra lenne szükség az Aurica számára, az Atlanti nyílás megfordítására a Pangea Ultima számára, vagy a Föld belsejében a Pangea által az Amasia számára hagyott anomáliákra.
a Föld tektonikus jövőjének vizsgálata arra kényszerít bennünket, hogy tágítsuk tudásunk határait, és gondolkodjunk azokról a folyamatokról, amelyek hosszú időn át formálják bolygónkat.
ez arra is késztet bennünket, hogy a Föld egészére gondoljunk, és egy sor más kérdést is felvet – milyen lesz a következő szuperkontinens éghajlata? Hogyan fog alkalmazkodni az óceán keringése? Hogyan fog az élet fejlődni és alkalmazkodni?
ezek azok a kérdések, amelyek tovább feszítik a tudomány határait, mert a képzeletünk határait feszegetik.